Oldal kiválasztása

30.000 oldal Strasbourgba?!

Interjú Palotás Jánossal

Olvasási idő (perc)

Forgács
István

ÖSSZEFOGLALÁS

Palotás János nemzetközi gazdasági-, pénzügyi és jogi szakértő, címzetes egyetemi docens, volt parlamenti képviselő, közgazdász szakíró, Elitklub-alapító és a Vállalkozók Országos Szövetségének exelnöke, valamint 1992–94 között Göncz Árpád mellett a legnépszerűbb magyar politikus. 1987 óta rendszeresen oktat számos magyar és külföldi egyetemen, 1991-ben pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensi címet adományozott a részére.

Nagydoktori értekezését, melynek témája saját nemzetközi szabadalma, „a jelentős államadóssággal küzdő országok infrastruktúrája, állami fejlesztéseinek biztonságos finanszírozása” volt 2002. november 11-én, több mint húsz ország egyetemeinek madridi konferenciáján védte meg. A sikeres védést követően a filozófia nagydoktoraként, a közgazdaság-, az üzleti élet- és a jog területén kapta meg a megtisztelő Grand Ph.D elismerést, amelyet Brüsszelben jegyeztek be.

Palotás János sokirányú, nemzetközi kitekintéssel bíró tudása és gyakorlati szakértői tapasztalta (lsd. kertes írás) az, ami hátterét adja annak a legújabb nagyívű munkának, amibe 2015. tavaszán belefogott, most Magyarországon. Erről az óriási projektjéről Forgács István kérdezte őt:

A 2015. tavaszán egymást követően csődbe ment három befektetési szolgáltató (Quaestor, Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt.), és az érdekkörükbe tartozó bankok és cégek jogellenes tevékenysége miatt mintegy 60.000 károsult, összesen több mint 300 milliárd forintnyi olyan pénzügyi veszteségeket szenvedtek el, amelyekre az OBA, a BEVA vagy később, a magyar állam által létrehozott Kárrendezési Alap kifizetései nem vagy nem teljes összegében terjedtek ki.

Az általam 1991-ben alapított tanácsadó iroda szakmai tudása alapján ezeknek az embereknek, cégeknek igyekszik segítséget nyújtani. Figyelemmel a magyar állam jogalkotási, valamint az MNB engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének felróhatóságára az a szakvéleményünk, hogy ma összeghatár nélkül valamennyi befektetés visszajárna ezeknek a károsultaknak, de erre láthatóan csak azoknak van esélyük, akik az érdekeik védelme érdekében jogi fellépés mellett döntenek.

A Questor csoport, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Buda-Cash Brókerház Zrt. csődjéről beszélünk, ugye? Ez óriási munkának tűnik már csak az érintettek számát tekintve is. Jelenleg hány ügyfelet képviselnek?

A kárrendezési törvény ellentmondásai kapcsán májusban 1546 szerződött partnerünk nevében nyújtottunk be kérelmet a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), a huszonnégymilliárd forintot is meghaladó veszteségük megtérítését kérve. A feladat nagyságát talán jelképezi az is, hogy a kérelem terjedelme meghaladta a 30.000 oldalt.

Ősszel tervezzük beadni a magyar állam jogalkotási, valamint a nemzeti bank engedélyezési és ellenőrzési felelősségét felvető keresetünket Magyarországon. Ebben a pertársaságban már közel 1700-an vesznek majd részt, és a képviselt kárérték is 28 milliárd forint körüli lesz. Közben az ún. próbaperes eljárásaink már közel másfél év óta folynak.

Milyennek tartja a kilátásokat a kártalanítást illetően?

Irodám szakmai meggyőződése szerint – az 1998-as Postabank csődhöz hasonlóan, de attól eltérő jogcímeken – a hatályos magyar és európai jogrendszer keretei között alkalmazható és alkalmazandó olyan jogi eljárási rend, amelynek következetes végigvitele esetén az érintettek okkal bízhatnak abban, hogy a más módon eddig meg nem térült befektetéseik teljes összege megtérítethető.

Értékeinkben mi is az ügyfél oldalán állunk, de mégis mi az az ok, amiért a „hivatalos” állásponttól eltérően, itt nem a befektetőknek kell vállalniuk a veszteséget, miközben ők vállalták a kockázatot befektetéseikkel?

Kormányzati és szakmai körökben 1998-ban is azt hangoztatták, hogy a Postabank befektetői “befektetési kockázatot” vállaltak, amely rosszul sült el, és így mind a 2000 kisbefektetőnek tudomásul kell vennie, hogy a hibás döntésük következtében elveszítették pénzüket. Akkoriban mintegy 800 károsult hallgatott arra a nyilatkozatomra, hogy ez nem így van, ma valamennyien birtokosai egykori befektetéseik egészének vagy döntő hányadának. 1200-an nem bíztak abban, hogy van megoldás. Ők végleges vesztesei maradtak az akkori eljárásnak…

kérelem terjedelme meghaladta a 30.000 oldalt.

Mit tehetnek a mostani károsultak?

Irodánk, mint a szükséges eljárások jogi útjának kidolgozója, partnerével összefogva vállalta a Megbízóinak az eljárás végigvitelét, annak eredményes lezárásáig.

Szakértői Irodánk saját weboldalán a károsultaknak egy kötelezettség nélküli, térítésmentes regisztrációs felületet hozott létre, melyen keresztül folyamatos tájékoztatást adtunk a jogi fellépés lehetőségeiről. Közel négyezren éltek is ezzel a lehetőséggel. A regisztrált partnereink felé egy szerződéses ajánlattal is éltünk, de szabadon dönthették el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel.

A szerződött károsultakból egy ún. Kockázati Érdekérvényesítő Közösséget, peres eljárásban Egyszerű Pertársaságot hoztunk létre a megbízási szerződéseik megkötése után. Így ma közel 1700 szerződött partnerünket képviseljük a hivatalos eljárásokban.

Az alkotmánybíróság tavaly december 6-i döntése, a kárrendezési eljárás keretein belül végérvényesen elzárta a hazai bírósági utat, ezért megnyílt az európai jogorvoslat lehetősége. A kárrendezési törvény kapcsán a már említett több mint másfél ezer szerződött partnerünkkel fordultunk az Emberi Jogok Bíróságához.

Személyesen vitte Strasbourgba a károsultak beadványait. Milyen beadvány volt ez?

Ez egy jogvesztő határidőhöz kötött beadvány volt, ezért is volt fontos, hogy biztonsággal és időben odaérjen. A beadásról magam akartam meggyőződni, mert nem mertük vállalni, hogy a 30.000 oldalnyi anyag a postán, a repülőn, stb. esetleg elvesszen. Ez pótolhatatlan kárt okozott volna.

Az európai bíróság megértése és engedélye is kellett ahhoz, hogy engem és munkatársamat személyesen fogadjanak a helyszínen. A beadványban arra kértük a bíróságot, hogy a kárrendezési eljárások jogsértő volta miatt, a Bíróság kötelezze a magyar államot az 1546 kérelmezőt ért kár teljes megtérítésére.

A májusi beadvány, egy párhuzamos jogi érvelés, amely alapján elmarasztalható a magyar állam. A jogvesztő határidő miatt, ezen a jogi alapon ma már nem lehet új kérelmet az Emberi Jogi Bíróságra benyújtani. Ugyanakkor meggyőződésem szerint, egy az állam által ellenőrzött piacon, az állam felelősségét minimum vizsgálni kell, ha bemegy az ügyfél egy pénzintézethez, melynek prudens voltát az állam igazolta, és melynek működését kizárólag az állam ellenőrizheti (ellenőrzött piac lényege), majd az ügyfél megbízást ad valamely pénzügyi termék megvásárlására, és azt nem hajtják végre, de az ellenértéket elveszik és sajátjukként felhasználják.

Az pedig teljesen mindegy, hogy a befektető részvényt, kötvényt, befektetési jegyet, állampapírt, stb. akart venni, ha azt nem vették meg, akkor egyszerűen becsapták.

Álláspontunk szerint ez egy olyan jogellenes magatartás, amit a felügyeleti szervnek általában is észre kellett volna vennie, de különösen akkor, ha ezt mindhárom befektetési szolgáltató több, mint tíz éven át teszi, több 10.000 ügyfelet károsít meg folyamatosan, és az eltulajdonított összeg több 10 milliárd forint, a Quaestor csoport esetében több 100 milliárd forint.

Nem lehet különbséget tenni azon az alapon, hogy a végre nem hajtott megbízás tárgya, kötvény, részvény, állampapír, stb., mert nem hajtották végre, a szerződés, amelyen a megbízás alapul semmis, így az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz a befektetők pénzét vissza kell adni!

„így az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz a befektetők pénzét vissza kell adni!”

Mi lehet a vége ennek az eljárásnak? 24 Mrd Forint kár megfizetésére kötelezhetik a magyar államot?

Álláspontom szerint a kárrendezési törvény kapcsán is erre a következtetésre fog jutni a strasbourgi bíróság! Fontos tudni, hogy a strasbourgi bíróság nem avatkozhat be a magyar jogrendszerbe. Abban marasztalhatja el a magyar államot, hogy nem adta meg a lehetőséget a károsultaknak az igazuk bizonyítására, a befektetők nem fordulhattak bírósághoz, illetve megkülönböztették őket.

Ezzel az Emberi Jogok Egyezményében rögzített jogsérelmet okozott a magyar állam a kérelmezőknek (csak nekik) és ezért a bíróság egy méltányos elégtételt állapíthat meg, amely vélhetően meg fogja haladni az egyébként ismert kár összegét, hiszen az érintetteknek egészen a strasbourgi bíróságig el kellett jutniuk jogaik érvényesítése érdekében.

Az állam felelősségét felvető eljárás végén – ha a magyarországi bírói út nem lesz eredményes – a peres eljárásban résztvevők ezen a jogcímen ismét a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak, de csak ők!

Mennyi ideig tart egy ilyen eljárás Strasbourgban?

Körülbelül két-három évről beszélhetünk. A strasbourgi eljárások többsége három éven belül lezárul.

Mint arra már kitértem, emellett hamarosan elindul még a magyar állam és az MNB felelősségi eljárása is. Remélem, eddig is sikerült rámutatnom arra, hogy két, egymástól teljesen független jogi eljárás, hogy a magyar állam kárrendezésből hagyott ki károsultakat, vagy az hogy önmaga is felel-e azért, hogy az érintett befektetőket kár érte.

Ugyanezt a megbízói kört képviseli ebben az ügyben is?

Részben igen. Ebben az eljárásban mindenki részt vesz, aki részese a májusi strasbourgi beadványunknak, de ehhez az elmúlt időben még lehetett csatlakozni.

Azt nem tudom, hogy ennek a beszélgetésnek a megjelenésekor még lehetőség lesz-e a csatlakozásra, e kérdésben javaslom az irodám megkeresését.

A három befektetési szolgáltató csalássorozatának mintegy 50.000 károsultja van, akikből tudomásom szerint legalább 40.000-en eddig még nem fordultak jogi segítségért, hittek annak a kommunikációnak, hogy nincs az ügyükre jogorvoslat.

Nem az a fontos, hogy valaki az Irodánkat bízza meg jogainak képviseletével – erre hamarosan már amúgy sem lesz lehetőség – hanem az lenne a fontos, hogy a bizalma alapján válasszon magának egy felkészült képviselőt és tegyen valamit. Rossz szembesülnöm azzal, hogy milyen sok károsultat tévesztettek meg ismét.

EURÓPAI BÍRÓSÁG STRASBOURG

TISZTÁN SZERETNE LÁTNI? FELHÍVJUK 5 PERCRE TELEFONON?

Ne húzzuk egymás idejét! 5 perc telefonon és megkapja a szükséges információt!

Csatlakozzon a MONEO közösséghez!

Csatlakozzon a folyamatos friss pénzzel fogható információkért!

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

You have Successfully Subscribed!

You have Successfully Subscribed!